Karcsi Lapja

               Karcsi  vagyok . Hegyközcsatárba  születtem .Jelenleg  Nagyváradon élek. Mind a két  helység Románia nyugati határához közel található. Itt van a szülőföldem. Itt szeretek élni .Igaz az is ,hogy mindenkinek  a saját  szülőföldje a legszebb.Remélem,hogy azok  akik elszármaztak ők is szeretik még a Hegyközt. Az inernet összeköt . Sokan vannak akik messze élnek ,de szivesen hazajönnek. De még néhány adat a szülőföldemről :

                                                        Hegyközcsatár- Cetariu .

Fekvése :

Nagyváradtól 15 km-re északkeletre, Hegyközújlak és Hegyközpályi között fekvő település. Fő része Hegyközújlak és Hegyköztótelek közt található.

Neve :

A település nevét az oklevelek 1208-ban villa Satar néven jegyzik először, majd 1213-ban villa Catar, 1291-1294 között Scathar volt a neve, majd 1294-től Chathar néven említik, 1332-ben Thatar, majd 1335-ben sacerdos de villa Thatar néven jegyezték, 1569-ben Czÿatar-ként említik, 1581-ben Chatariensis a neve, 1587-ben Chyathar, 1588-ban Chyatthar, 1598-ban Chiator-ként jegyzik, 1599-ben Chyatharh, 1600-tól pedig már Chatar a neve, majd 1851-ben Csatár, 1913-tól pedig Hegyközcsatár (Cetariu) néven szerepel.

Bővebben Hegyközcsatár a Wikipédián - Szerző Orendt Mihály

                                                                  
                                                          Hegyközpályi - Paleu.

Bihar megyében, Nagyváradtól északra, Hegyközcsatár és Hegyközszáldobágy közt, a Kösmő patak mellett fekvő település.Neve :

Hegyközpályi neve már a XIII. században szerepelt a püspöki tizedjegyzékben. Neve egykor Felpályi volt.

A település története Nagyvárad (Várad) közelsége miatt annak sorsával közös volt.

1686-ban Hegyközpályit az elpusztult falvak között tartották számon.

I. Lipót király a pusztává lett falut szikszai Kiss Péternek adományozta. Később aző utódai népesítettél újra a települést.

1800-as évek elején a község földesurai szikszai Kiss Péter örökösei voltak, majd a későbbiekben az Ilosvay, Szilágyi, Lévai, Paksy és Bay család volt itt birtokos.

A XX. század elején Hornyánszky Pál volt Hegyközpályi birtokosa.

A település régi helynevei közül a XX. század elején még ismert volt a Vajda-szállás, Gara-oldal, Piskivölgy, Bánkút, Ladamérkút dűlők neve is.

Hegyközpályi határába esett régen Macsmolna nevű mára már elpusztult település is, mely már a XIII. században a váradi püspökség birtoka volt.

Forrás : Hegyközpályi a Wikipédián

                                                                  Sitervölgy -Şuştorugi   története .

Nagyváradtól 23 km-re, Hegyközcsatártól 8 km-re keletre található. Jelenleg Hegyközcsatár közigazgatási fennhatósága alá tartozik.Neve :
1372: Surdula; 1489: possessio walachalis Seytherwelgh, Esytherwelg; 1625: Seiter Veölgy Valacorum, Seiterweolgi; 1692, 1800: Siter-Völgye; 1828: Siter-Völgye, Sustoros; 1851: Sitervölgye, Sustorozs; 1913: Sitervölgy;Forrás : Sitervölgy a Wikipédián .                                                 Siter - Şişterea .

Nagyváradtól 21 km-re, Hegyközcsatártól 6 km-re északra található. Jelenleg Hegyközcsatár közigazgatási fennhatósága alá tartozik.Neve :
1291-1294: villa Suhtur, Sehtu; 1332: sacerdos de villa Sehechter; 1333: Gethus (Séthus); 1334 Gehter (Sether); 1336: Sehter; 1421: Sehther, Sether; 1489: Seyther; 1599: Seyter; 1692, 1800: Siter; 1828: Sistyir; 1851: Siter;Forrás :Siter a Wikipédián .                                                                                               Hegyköztóttelek- Tăutelec.

Nagyváradtól 17 km-re, Hegyközcsatártól 2 km-re északkeletre található. Jelenleg Hegyközcsatár közigazgatási fennhatósága alá tartozik.Neve :

1272: Totthelek, villa Thothelek; 1291-1294: Toutteluk; 1329: Tothteluk; 1335: sacerdos de villa Tortelek (Tottelek); 1336: Therteleg; 1337: Tottelek; 1504: Thoththelek; 1625: Tottelke; 1692: Tót-Telek; 1828: Tóth Telek; 1851: Tóttelek; 1913: Hegyköztóttelek;

Története :

Tóttelek a XIII. században Eachy unokáinak: Miklós vajda, István és Geregen birtoka volt. Mivel ők a IV. László király alatt lábrakapott fejetlenségben bizakodva sok törvénytelenséget követtek el – többek között a váradi székesegyház birtokait is feldulták – László király az Eachy-unokák elkobzott birtokaiból nyújtott a váradi egyháznak kárpótlást, annak adva egyebek közt Tótteleket is. 1283. körül IV. László király meghagyta Máté nádornak, hogy Osl nemzetségbeli Móricz comest iktassa Tóttelek földbirtokába. ^[1]

A Pázmán (panaszi) család 1319-ben kapja I. Károlytól Pósa, Som és Somogy, 1465-ben új adományként pedig Panasz, Tóttelek, Szomajom, (Berettyó-) Szent-Márton, Újlak, Szent-Dienes és Somogy helységeket.

Később a Solymossy (Nagyváradi) családnak voltak itt birtokai, melyek Bihar vármegyéből származtak és a XVIII. század közepe táján Szatmár vármegyében is letelepedtek. Biharban birtokai között volt még Felhalom, Fugyi, Fugyivásárhely, Törpefalva, Kopaczel, Felsőfeketepatak, Szentmárton, Tóttelek, Panasz, Váncsod, Szelepe, Nyíres és Krassó községek.

Forrás :Hegyköztóttelek a Wikipédián.

                                                Hegyközújlak- Uilacul de Munte

Fekvése :

Bihar megyében, a Réz-hegység nyúlványai alatt, Nagyvárad közelében, Hegyközcsatár és Hegyközszáldobágy közt fekvő település.Története :

Hegyközújlak a Váradi káptalan birtoka volt.

A Rákóczi szabadságharc alatt elpusztult ősi templomával együtt, és csak jóval később kezdett újjáépülni.

1863-ban nagy tűzvész pusztított itt, melyben a település majdnem fele a tűzvész áldozatává vált.

Hegyközújlak-nak a XX. század elején 1128 túlnyomóan magyar anyanyelvű lakosa volt, a házak száma ekkor 203.

A községhez tartozó Csohos dűlő Tábortető nevű része a helyi néphagyomány szerint a Rákóczi szabadságharc alatt táborhely volt.

Forrás :Hegyközújlak a Wikipédián

                                                Hegyközszáldobágy- Săldăbagiu de Munte .

Fekvése :
Nagyváradtól északnyugatra fekvő település.Története :

Hegyközszáldobágy neve 1465-ben tűnik fel először az oklevelekben Zaldobag néven, mint a Bályoki család birtoka, a későbbiekben azonban már a váradi püspökség birtokaként szerepel, s birtokosai voltak még az 1800-as évek elején is.

Az 1800-as évek elején részbirtoka volt itt a Kabos és a Szénássy családoknak is.

1802-ben nagy tűzvész volt a településen, melyben a község nagyrésze leégett, ekkor a templom és a paplak is a tűz martaléka lett. A község új temploma 1830-ban készült el.

Borovszky feljegyezte a község régi, érdekesnek tartott helyneveit is, melyek a következők voltak: Bodonhegy, Szélhely, Vajda dűlő, Budarét, Játékdomb, és Veres-patak.

A trianoni békeszerződés előtt a település Bihar vármegyéhez tartozott.

Forrás:Hegyközszáldobágy a Wikipédián

                                                Nagyvárad- Oradea .

Nagyvárad, (románul Oradea, németül Grosswardein, szlovákul Vel'ký Varadín, latinul Magnowaradinum, jiddisül גרויסווארדיין) municípium a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján. Az Osztrák–Magyar Monarchiában Bihar vármegye központja volt, jelenleg a romániai Bihar megye székhelye. A település a régió legnagyobb városa, a 2002-es népszámláláskor 206 614 lakosa volt, amiből 27%-a magyarnak vallotta magát, ami 56 985 lakost tesz ki.

Fekvése 

A Sebes-Körös partjain és a váradi dombságok alatt fekvő városon át fut Románia legfontosabb útvonala, az E60-as út(Bécs és a Fekete-tengert)köti össze, amely összeköttetést nyújt Budapesttel (250 km), illetve több romániai várossal: Kolozsvár (152 km), Marosvásárhely (250 km), Brassó (400 km), Bukarest (595 km). A város a tervezett észak-erdélyi autópályától is csupán 15 km-re található.

Története 

Neve a régi magyar várad (= kis vár) főnévből ered. A nagy előtag Kisvárdától különbözteti meg. Már a 11. században földvár állott itt. Monostorát I. (Szent) László király alapította. A mai vár helyén épült 1083 és 1095 között, és László ide telepítette a bihari püspökséget. 1095-ben ide temették a királyt, sírja 1192-től zarándokhely lett.

1241-ben a tatárok megostromolták, és nagy harc után április 15-én elfoglalták. A tatárdúlást Rogerius spalatói püspök, váradi főesperes Carmen Miserabile (Siralmas ének) című munkájában írja le. (Rogériusz nevét ma városrész viseli.)

1390. május 20-án a királyi pár jelenlétében állították fel Szent László aranyozott lovasszobrát a székesegyház elé. Itt volt kanonok Janus Pannonius, püspök Vitéz János1445 és 1465 között, várkapitány Rhédey Ferenc és fia, aki erdélyi fejedelem lett. 1474-ben Ali, szendrői bég serege fosztotta ki a várost, de a várat bevenni nem tudta. Ezután várát megerősítették.

Nagyvárad éjszaka

Nagyvárad vára

1514-ben a parasztsereg hiába ostromolta. 1538-ban itt kötött békét I. Ferdinánd és Szapolyai János. 1556-ban János Zsigmond vezére, Varkoch Tamás ostromolta és bevette. Az ostrom során a város és a vár csaknem teljesen elpusztult. 1598-ban a török eredmény nélkül ostromolta. 1613. október 27-én a közelben ölték meg Báthori Gábor erdélyi fejedelmet. 1660. június 6-án itt halt meg a szászfenesi csatában halálos sebet kapott II. Rákóczi György fejedelem. Ez év július 14-én Ali pasa vette ostrom alá és augusztus 28-án elfoglalta. 1664-ben Rákóczi László megkísérelte Várad felszabadítását, 1689-ben Bádeni Lajos ostromolta eredménytelenül. Közben 1685. október 15-én itt fogatta el a váradi pasa Thökölyt, akinek ezzel maradék tekintélye is elveszett, 1686. február 1-jén már hiába fogadta nagy pompával a pasa. 1692-ben Sigbert Heister tábornagy szabadította fel a várost.

Új székesegyháza 1752 és 1779 között épült. A vár ma is áll, igen leromlott állapotban van. A kommunista uralom évtizedeiben a román hatóságok mindent elkövettek annak érdekében, hogy a magyar múltra utaló emlékeket megsemmisítsék, meghamisítsák, illetve elrejtsék. Így lett az enyészet martalékává a vár is. A pusztulásra ítélt vár elé magas tömbházakat emeltek, hogy az érdeklődők és kíváncsi szemek elől elrejtsék.

A 20. század elején a magyar kulturális élet egyik legjelentősebb központja volt, ekkor „Pece-parti Párizsnak” is nevezte.

Itt éltek 

• Itt tanított Juhász Gyula költő. 1943. március 7-én a Pázmány Péter Premontrei Főgimnázium (ma Mihai Eminescu Főgimnázium) épületében emléktáblát állítottak fel.
• Itt tanult Szacsvay Imre, a Függetlenségi Nyilatkozat szerzője. 1848. június 24-én megválasztották Nagyvárad (Olaszi és Újváros) országgyűlési képviselőjének. 1849. október 23-án kivégzik. Bronzszobrát, Margó Ede (1872-1946) alkotását 1907. március 15-én avatták fel.
• Itt élt és alkotott Ady Endre költő.
• A "Holnaposok" köréhez tartozott Miklós Jutka költő. Az első világháború alatt fotóműterme volt a városban.
• A Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskolában tanult Kalmár Pál dalénekes, a "Szomorú vasárnap" első előadója.
• Itt alkotott Michael Haydn (1732-1806) zeneszerző, Joseph Haydn fivére.
• Itt, az egykori székesegyházban temették el 1095-ben I. (Szent) László királyt, 1319-ben Beatrix királynét, 1395-ben Mária királynőt és 1437-ben Luxemburgi Zsigmond királyt és német-római császárt.
• A székesegyházban nyugszik Ipolyi Arnold (1823-1886) püspök, történész, Rómer Flóris (1815-1889) apátkanonok, archeológus, bölcsész, a magyar régészet és művelődéstörténet megalapozója, Fraknói Vilmos (1843-1925) régész, történész Bunyitay Vince (1837-1915) kanonok, egyháztörténész.
• A premontrei templomban nyugszik Károly József Ireneus (1854-1929) kanonok, fizikus, matematikus.
• A Rulikovszky temetőben nyugszik Rulikovszky Kázmér (1827-1849) lengyel százados, akit Paszkievics 1849. augusztus 29-én a magyarokhoz való átállásáért kivégeztetett, Mezey Lajos (1820-1880) festőművész, Tabéry Géza (1890-1959) író, Fekete József (1903-1979) szobrász.
• Váradi bíboros dr. Schlauh Lőrincz (1882-1903) a budapesti Magyar Akadémia tagja, a váradi Schlauch park megálmodója és mecénása, a Szent László herma elkészíttetője, a biharpüspöki templom mecénása, majd felszentelője is.
• Kovács Apollónia (Vulkán, 1926. szeptember 20.) népdalénekesnő, színésznő.
• És még mások ,akiknek sokat köszönhet  Nagyvárad.

               Tisztelt  Olvasó ' Röviden bemutattam a  szülőföldemet.Hegyköz  tájegység még tatálható Észak- Magyarország északi részén is. Látogassa meg a Magyarországi Hegyköz linken.Megköszönöm a fáradságát,hogy meglátogatta a Hegyköz Csoportot ' Minden jót kivánunk  Önnek és további kellemes napot '

                                                          Tisztelettel
                                                                                             Karcsi

                                                                      Viszontlátásra '            

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat